Zalka Csenge Virág vagyok, hivatásos mesemondó és író.
2006-ban, egyetemista koromban fedeztem fel, hogy a mesemondás egy létező szakma, és azonnal tudtam, hogy ez lesz a hivatásom. Olyan családban nőttem fel, ahol rengeteget meséltek nekem a szüleim, nagyszüleim – könyvből, fejből, kitaláltat, népmesét, igaz történetet, családi legendát. Már kamasz koromban rajongtam a mítoszokért és legendákért, és nagy lelkesedéssel meséltem őket a barátaimnak. A mítoszok és történelem iránti vonzalom vezetett oda, hogy az ELTE Bölcsészkar Régészet szakára jelentkeztem, amikor elvégeztem a gimnáziumot. Római provinciák régészetére és népvándorláskorra szakosodtam.
2007-ben egy évre Amerikába utaztam a Kellner Alapítvány ösztöndíjával, mesemondást tanulni. Ekkor kezdtem írni a blogomat, amely lassan 20 éve kíséri az életem és a mesemondó munkásságom. Ez az év megszilárdította az elhatározást, hogy hivatásos mesemondó szeretnék lenni.
2010-ben elvégeztem a régészetet, és jelentkeztem Fulbright ösztöndíjra, hogy ismét az Egyesült Államokban tanulhassak. 2011-2013 között az East Tennessee State University képzésében szereztem Mesemondó (Storytelling) mesterdiplomát. Onnan Ohióba költöztem, ahol elvégeztem egy négyéves doktori képzést Kulturális Tanulmányok szakon (szintén mesemondó témában) a Bowling Green State University ösztöndíjával. Mindkét képzés nagy élmény volt; rengeteget tanultam, számtalan mesemondó fesztiválra és konferenciára látogattam el, és életre szóló barátokat szereztem.
Ezzel párhuzamosan aktív részese lettem az európai mesemondó közösségnek is. 2009-ben jártam először a FEST (Európai Mesemondó Szövetség) konferenciáján; ebben a szervezetben azóta is jelen vagyok, lelkesen képviselem (immár többekkel együtt) a magyar mesemondást. 2015 és 2018 között a FEST vezető bizottságának is tagja voltam.
2017-ben egy doktori fokozattal (és egy amerikai férjjel) tértem haza Magyarországra. Ekkor csatlakoztam a Világszép Gyermekvédelmi Alapítványhoz, mint mesemondó munkatárs. 2026-ig vezettem az alapítvány önkéntes mesemondó programját; több, mint 150 lelkes mesemondót képeztem ki arra, hogy gyermekotthonokba járhassanak esti mesét mondani.
Időközben publikálni is kezdtem, először a Pont Kiadónál, majd a Móra Kiadónál. 2018 óta évente jelennek meg népmesegyűjteményeim (ld. Könyvek, írások). Három kötetem a Világszép Alapítvány kiadásában jelent meg, bevételük az alapítvány munkáját támogatja. 2024-ben a Trend Kiadónál megjelent az első, felnőtteknek szóló mítoszgyűjteményem, A néma istennő. Minden kötettel az a célom, hogy megismertessem az olvasókkal a világ hagyományainak sokféleségét, különös tekintettel olyan témákra, mint a női hősök, az elfogadás, és az empátia. Könyveimben ezért a meséket megjegyzések, kulisszatitkok is kísérik, betekintést nyújtva a mesemondók munkásságába.
2026-ban van 20 éve, hogy hivatásos mesemondó vagyok. Megjártam számtalan itthoni és külföldi fesztivált és konferenciát, meséltem iskolákban, óvodákban, könyvtárakban, múzeumokban, barlangokban és katedrálisokban. Mesélek magyarul, angolul, és spanyolul. Minden fellépésen tanulok valami újat, és minden utazásról könyvekkel megpakolva térek haza. Rettenetesen élvezem a vándor mesemondók életét.
Találkozunk az úton!