Iskoláknak

Miért fontos a mesemondás az általános iskolában ÉS a gimnáziumban?

1. Általános tapasztalat, hogy az emberek (főleg a gyerekek, de a legtöbb felnőtt is) sokkal könnyebben fogadnak be bármit, amit egy szórakoztató és érdekes történeten keresztül kapnak, legyen az információ, tanulság, vagy erkölcsi mondanivaló.

2. Az iskolai órák keretein belül aránylag kevés idő jut egy-egy témára; a történetek elmesélése segít ez alatt a rövid idő alatt felkelteni az érdeklődést, megmutatni valamit az adott tananyag lényegéből, és arra ösztönzi a diákokat, hogy maguk járjanak utána a többinek.

3. Egy-egy rövid történet a történelemnek, irodalomnak vagy általában a világ kultúráinak azon részéből, amire az órákon általában nem jut idő, színesíti a diákok tudását, bővíti az általános műveltségüket, és hozzájárul, hogy az adott tananyagról minél árnyaltabb képet kapjanak.

4. A történetek közelebb hozzák, kézzelfoghatóvá teszik a témát a hallgatóság számára; megjelenítik a mindennapi életet egy történelmi korban, és felidézik azt a környezetet, ahogyan a mítoszok és legendák eredetileg emberről emberre öröklődtek át.

5. Idegen nyelvek tanulásában a szöveg hallgatása és megértése nagyon fontos helyet foglal el. Különböző nehézségű történetek nem csak a szókincset és a nyelvismeretet bővítik, hanem arra is ösztönzik a hallgatóságot, hogy tudását felhasználva maga olvasson utána hasonló történeteknek, érdeklődése szerint. A történetek mesélése közben és után létrejött kommunikáció pedig a társalgási készségeket fejleszti.

6. A nem tananyaghoz kapcsolódó történetmondó alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy egy közösséget csapatmunkára, empátiára és logikus gondolkodásra tanítsanak. A történetek arról szólnak, hogyan és miért érdemes együtt dolgozni a többiekkel; segítenek az önértékelésben, az egyéniség fejlesztésében, és mások jó tulajdonságainak felismerésében. Nagy hatással vannak a kreativitásra; a hallgatók megtanulnak odafigyelni valamire, és megosztani a tudásukat másokkal.

7. A mesemondó alkalmak a játékosság és a közvetlenség segítségével segítenek kisebbek és nagyobbak számára egyaránt szerethetőbbé és élvezetesebbé tenni az iskolát és a tanulást. Kötetlenebb légkörben foglalkozni egy adott témával nagyban elősegíti, hogy a hallgatóság a saját egyéniségét és ötleteit is beépítse a tudásanyagba. Az ember mindig könnyebben tanulja azt, amiben örömét leli.

8. A történetek hallgatása gazdagítja a hallgatók szókincsét, új kifejezésekkel ismerteti meg őket, és segít nekik megtanulni, hogyan fejezzék ki magukat szóban és írásban egyaránt. Más országok iskolákban szereplő történetmondói sokszor tapasztalták, hogy az írott fogalmazásban elmaradt diákok különösen jól viszonyultak a mesemondáshoz, és miközben megtanulták kifejezni magukat, ezzel párhuzamosan az írott stílusuk is javulni kezdett. A hallás utáni szövegértés alapvető feltétele az írásbeli készségek kialakulásának, főleg a kicsi gyermekeknél. A mesemondás kapcsolat az olvasás és az írás között.

MESECSOKROK ISKOLÁKNAK

Történelem

Furcsa emberek a föld alól – mit csinál egy régész és mit nem?

A régészettel, a régészet hőskorával foglalkozó történetek, a nagy felfedezések kalandjai, titokzatos leletek és újra felfedezett legendák… mindez azért kerül elmesélésre, hogy a hallgatók megtudják, mit is csinál valójában egy régész, és hogy a rablók elől való menekülés nélkül is vannak a szakmában kalandok és meglepetések… (A Tarkabarka Hölgy végzettségére nézve régész)

Kemet és Deseret – Egyiptom meséi

Egyiptom földjének már a puszta neve is varázsszóként hangzik. Ez a mesecsokor a folyó és a sivatag évezredeiből merít, kiválogatva a legszebb, legérdekesebb történeteket gyerekek és felnőttek számára – némelyiket már abban a távoli korban is mesélték, mások pedig azokról az emberekről szólnak, akik ránk hagyták gazdag és színes örökségüket… néhány történet pedig azt mondja el, kik voltak, akik mindezt újra felfedezték nekünk.

Hellász aranykora

Mítoszok és igaz történetek a görög történelemből – úgy, ahogy nagyon kevesen látták és ismerik őket. Barangolás a görög térképen; bepillantás a hires mítoszok kulisszatitkai mögé; kóstoló a görög emberek mindennapi életéből. (Ez a csokor nem csak görögök által mesélt történeteket és mítoszokat foglal magába, hanem történelmi eseményeket és később lejegyzett érdekességeket is, valamint egy-két anekdotát a görög területeken folyó régészeti feltárásokról)

Minden út Rómába…

… és minden út Rómából. Császárok és hadvezérek történetei, költők, mítoszok, épületek – kevés város van úgy telve történetekkel, mint Róma. A provinciákról már nem is beszélve. Mert hogy ebben a csokorban onnan is vannak történetek, a birodalmat körülvevő barbár népek legendáitól fényes győzelmek és csúfos vereségek beszámolóiig – meg néhány kósza, ősrégi pletyka… (A történeteket egy, a Tarkabarka Hölgyhöz megtévesztésig hasonlító római úrinő mondja el, korhű római viseletben, melyről szintén esik majd néhány szó)

Hősök történelme – a középkor legendái (Európa)

„Ezúttal igaz történeteket fogsz hallani; foglalj helyet, figyelj jól, és én majd a régmúlt időkről, a középkorról mesélek neked. Szólni fogok a keresztes lovagokról és a Szentföldről; mesélek királyokról, királynőkről, ostromokról, vadászatokról és utazásokról; és hétköznapi emberekről, olyanokról mint te magad, hogy lásd, miként éltek réges-rég az emberek. Lovagi tornák, párbajok; rejtélyek, átkok, fényűző bálok, híres urak és hölgyek, hősök és árulók, egy-egy kor, egy-egy ország nagy alakjai. Előhívom őket a legendák közül, hogy megismerkedj velük; megtudod majd, nagyon hamar, hogy mindegyiküknek megvan a maga saját, különleges története…” (A középkor folyamán népszerűvé vált legendákon és balladákon kívül ebben a csokorban foglalnak helyet a valós – avagy valósnak vélt – történelmi események, és a köréjük szőtt történetek is…)

Hősök történelme – a középkor legendái (Magyarország)

Szűkebb hazánk, a középkori Magyarföld híres vagy kevésbé híres történelmi alakjai; néhány dolog, amit még nem hallottunk róluk, és néhány olyan, amit már ismerünk ugyan, de szeretünk újra meg újra hallani. Kalandos történetek, várostromok, kastélyok titkai, szépséges hercegnők és máig meg nem fejtett rejtélyek bilincselik le a hallgatók képzeletét, akik együtt keresik a mesemondóval a választ mindannyiunk közös középkorát illetően: „vajon milyen volt akkor?”

És útnak indultak…

Ebben a csokorban a nagy földrajzi felfedezések legendái elevenednek meg – a hajók, a tengerek, a felfedezők és kalandorok; helyek, amiket kerestek, és helyek, amiket találtak… (Ez a program remekül működik összekapcsolva a Varázslatos Utazások és Az Újvilág régi történetei című csokrokkal – ez a három együtt egy kibővített mesemondó alkalmat alkot, melyben szó esik földrajzról, történelemről

Irodalom

Az Aranygyapjú nyomában

Mesemondás másképpen! Játékos utazás a görög mitológia világában; a mesemondó segítségével első kézből, csapatként tapasztalhatjuk a több ezer éves kalandot…

A program hossza: 2×45 perc

Ajánlott korosztály: gimnazisták részére

Antik mítoszok

Mindenki hallott már róluk, de vajon mindenki ismeri őket? Évezredek óta a műveltség részét képezik; szépek, különlegesek, és a maguk módján töltik meg mesékkel a körülöttünk lévő világot. Azok számára, akik szerint az antik történetek olvasása egyenlő az unalommal, ez a mesemprogram mindenképpen kellemes csalódást okoz: a nagyobbak talán megint megkeresik őket a könyvespolcon, a kisebbek pedig rájönnek, hogy micsoda izgalmak rejlenek az antik világ emlékei mögött… (A mesecsokor magába foglalja a klasszikus eposzok történeteit, a görög és római mitológiát, az Átváltozásokat, és néhány legendás pillanatot a görög és római történelemből)

Arthur király és a Kerekasztal lovagjai

Mindenki hallott már róluk; láttunk filmeket, olvastunk könyveket; mindenki tudja, ki az az Arthur király. Mit tud ehhez hozzátenni egy mesemondó? Csupán annyit, hogy leül veletek, és elmondja a legendát; úgy, ahogyan régen, a filmek és könyvek előtt. Nem tesz hozzá semmit, és nem magyaráz… de nem ígéri meg, hogy nem szolgál egy-két meglepetéssel! (Arthur király és a Kerekasztal története sajnálatos módon idő hiányában sok esetben kimarad az irodalomórák tanagyagából. Mivel a középkori irodalom és általános műveltség magját képezi, megismerkedni legalább a legenda egy töredékével elengedhetetlen a kor és a kultúra megértéséhez. A mesemondó tehát megkísérli egyetlen órába sűríteni mindazt, ami a Kerekasztal történetét halhatatlanná és közkedveltté tette…)

Északi hősök

A viking idők, a távoli északi tájak nagyon-nagyon régi és nagyon-nagyon szép történetei istenekről, óriásokról, hősökről, farkasokról; a jó és a rossz harcáról, egy eltűnt világról, és olyan lényekről, akik a havas hegycsúcsok között talán még bújkálnak valahol… (Akárcsak az Arthur-mondakör, az északi mondavilág is igazságtalanul háttérbe szorul az irodalomoktatásban – nem juthat mindenre egyformán idő. Ha lehetőséget kap rá, a mesemondó kiválasztja a legkülönlegesebb történeteket, és a rendelkezésre álló rövid idő alatt csillantja meg a hallgatóknak az Edda és a Kalevala varázslatos világát…)

Reneszánsz gyerekeknek

Ezek a mesék egy ötszáz évvel ezelőtti tündérvilágban születtek; olyan gyűjteményekből válogattam őket, mint a Pentameron vagy az Eszeveszett Orlandó; csordultig vannak varázslattal, színekkel, különleges lényekkel és mesés kincsekkel, hogy kicsik és nagyok egyaránt örömük leljék a meghallgatásukban. Kivétel nélkül a reneszánsz időkből származnak – ami azt jelenti, hogy ötszáz évvel ezelőtt ugyanezt hallgatták a mostaniakhoz nagyon hasonló gyerekek…

Reneszánsz felnőtteknek

Ezek a történetek a reneszánsz világáról szólnak – ezúttal felnőttek részére. Tréfásak, tanulságosak, színesek. A Heptameron és a Dekameron jól, vagy kevésbé jól ismert meséin kívül felvonulnak még a kor nagy művészei, és néhány különleges legenda is… és a mesemondó megsúgja előre, hogy némelyik történet akár igaz is lehetett (a történelemnek is megvannak a maga pletykái) (Gimnázium első osztálytól felfelé ajánlott műsor)

A színész, a narancs és az ördög

Petőfi Sándor kevéssé ismert, kevéssé tanított oldalát mutatja be mondák, pletykák és néhány jól elrejtett történelmi tény segítségével, szórakoztatóan és élvezetesen, egy mesemondó szemén keresztül.

A program hossza: 45 perc vagy 2×45 perc

Ajánlott korosztály: gimnazisták, tananyagtól függően (értelemszerűen Petőfitől fölfelé)

Biológia / Környezetismeret

A Fák Csatája

Talán egész természettel kapcsolatos mesemondói pályafutásom legkülönlegesebb darabja. A régi walesi költemény, a Fák Csatája (Cad Goddeau) azt beszéli el, hogyan hívta életre az erdőt egy nagy varázsló, hogy megvédje az emberek világát a pusztulástól. Az erdőn belül minden fának külön története van – a Fák Csatája sokszínű, varázslatos és izgalmas, és rengeteg tudást hordoz fákról, erdőkről, növényekről, szerepükről az ökoszisztémában, és kapcsolatukról az emberrel…

Amikor a pók elhozta a fényt, és egyéb bogarasságok

2008 nyara az amerikai mesemondók számára a bogarak, rovarok és pókok szezonja volt (Summer Reading Program 2008: Catch the story bug!) – nem csoda hát, hogy világ körüli (pók)hálózatunk mesék százait gyűjtötte össze ebben a témában; és nem csak meséket, hanem érdekességeket, dalokat, játékokat, találós kérdéseket, és minden egyebet is, ami az apró barátainkkal való ismerkedést érdekessé, hasznossá és élvezetessé teheti.

Emberré változó álatok, állattá változó emberek

Ebben a csokorban olyan mesék vannak, melyekben emberek állatokká, állatok emberekké változnak, és új alakjukban különös kalandokat élnek át, messzi tájakat járnak be, hogy a történet végén levonják a tanulságot a természet törvényeiről… megtanulhatjuk továbbá, hogyan lehet felismerni az embernek álcázott állatokat, mitől változik valaki cápává vagy oroszlánná, és hogyan működik a varázslat, ami a végén mindent jóra fordít… (Az alakváltókról szóló történetek rengeteg elemet hordoznak magukban az egyes állatok élőhelyéről, viselkedéséről és jellegzetes tulajdonságairól – elődeink ilyen mesékbe sűrítették mindazt, amit az őket körülvevő világból megfigyeltek. Mivel ez a világ minden tájára és minden természeti környezetére érvényes, a mesecsokor a legszélesebb skálát mutatja be a hallgatóknak Földünk élővilágából…)

A kék világ – a tenger és az óceán meséi

Az emberek képzeletét mindig is izgatta a víz – és ami a felszíne alatt van. Ezek a mesék nem csak létező állatokról (teknősökről, halakról, delfinekről) szólnak, hanem olyan lényekről is, melyek évszázadok óta élnek – a legendákban. Szó esik víz alatti sárkánypalotákról, tengeri tündérekről, élő szigetekről és a vízmélyi világ számtalan titkáról, melyeket a mesemondók kihalásztak a meseóceánból…

A Mennydörgésmadár – szárnyak és tollak, mesék és legendák

Ebben a csokorban madarakról szóló történetek vannak. Tágabb értelemben. Vagyis megfordulnak közöttük tojásokról, madáremberekről, griffekről, tollakról és szárnyakról szóló mesék is… mind-mind olyan dolog, amit a madarak adtak hozzá a világ mesekincséhez. Néhányukat ismerjük, és elmegyünk mellettük minden nap – más madaraknak már az igaz története is kész mese…

Sárkányok és őseik – történetek dinoszauruszokról, gyíkokról és… sárkányokról!

Szent György és a sárkány történetét mindenki ismeri. Sőt, hallottunk már jó néhány „sárkányos” történetet. De ki gondolná, hogy néhány helyen mesélnek még a dinoszauruszokról is? Az óriási csontokról, amik előkerültek a földből; a valaha élt sárkányokról, vízi szörnyekről… néha már a megtalálásuk puszta története is legendaszámba megy. Ez a mesecsokor egybegyűjti a világ minden tájáról származó sárkánylegendákat (Kínától Észak-Amerikáig), különös tekintettel azokra, amelyek „sárkánycsontokhoz” és „sárkánytojásokhoz” kapcsolódnak…

Állatok és emberek – míg megértjük egymást…

Ebbe a csokorba tartozik minden mese, amely emberekről és állatokról szól; arról, hogyan élnek egymás mellett, hogyan segítenek egymáson (vagy viselik el egymás társaságát), hogyan járnak túl egymás eszén, csak hogy utána visszakapják a kölcsönt… a legkülönfélébb állatok és emberek vonulnak fel ezekben a mesékben, hogy megmutassák, minden galiba és kaland ellenére csak úgy kerek a világ, ha mindannyian itt vagyunk. A legtöbb történetben a természeti népek bölcsessége és hagyományai kelnek életre; és van néhány mai mese is arról, mi az, amire érdemes odafigyelni…

Kémia

Aranycsinálók

Mielőtt a kémia tudománya megszületett volna, alkimisták és varázslók eredtek az elemek és vegyületek titkainak nyomába. A róluk szóló korai mondákban és legendákban gyakran valós felfedezések, időtálló vegyészi tudás nyomai rejlenek.

(A program hossza: 45 perc. Ajánlott korosztály: 12 éves kortól)

A szemfényvesztés évszázadai

Amit a régi történetekben varázslatnak, csodának hittek, annak sokszor a modern világban már sokkal egyszerűbb a magyarázata. Ez a válogatás olyan történeteket gyűjt össze, melyek ősi, ám nagyon is megmagyarázható jelenségekről szólnak, mint például hogy mitől gyullad meg a vízzel leöntött oltár, vagy, hogy mitől ég örökké az örökmécses…

(A program hossza: 45 perc. Ajánlott korosztály: 13 éves kortól)

Földrajz

Játék a földgömbbel – egy ország, egy mese

Gyere, ülj le mellém. Pörgesd meg a földgömböt, tedd rá az ujjad, és állítsd meg valahol. Amelyik országra rámutatsz, oda repítelek egy történet segítségével; megmutatom, milyen emberek élnek ott, mit mesélnek a gyerekeiknek; milyen ott a vidék, milyen állatok élnek, milyenek az évszakok… A játék egyszerű, ám annál szórakoztatóbb. Nem csak az egyes országokhoz tartoznak történetek, hanem a tengerekhez, folyókhoz, hegyekhez is… ahol csak lehet, olyan mítoszokat, legendákat válogattam, melyek a helyek történetét, születését, az ott élő emberek származását mesélik el…

Varázslatos utazások

Az utazókról, felfedezőkről, távoli tájakról szóló legendák mindig is megragadták az emberek képzeletét. Sohasem létezett szigetek, föld alatti birodalmak; kalandos hajózások a világ széléig és azon is túlra… Ezek a történetek elénk tárják, hogyan képzelték el az emberek a világot, milyen helyekkel és lényekkel népesítették be, és hogyan fedezték fel lassan, milyen is valójában.

Ékkövek, drágakövek, kövek – népmesék kincsekről és barlangokról

Csillogó kincsek, legendás ékszerek, elvarázsolt drágakövek… kit ne kápráztatna el a színük, a fényük és a történetük? Az emberek legendákat költöttek mindenhez, ami szép és különleges; a föld kincseivel sincs ez másképp. Ha pedig a drágakövek színtelen testvéreire gondolunk, akkor eszünkbe jutnak a barlangok, a föld alatti paloták… és a szikla, amely sok száz évvel ezelőtt elhozta a meséket az embereknek. Hogy hogyan? Elmeséljem?… (A mesecsokorhoz egy mesemondó kincsesláda is tartozik – ásványok és egyéb érdekes kövek vannak benne. A hallgatók turkálhatnak közöttük, és tetszés szerint húzhatnak egyet, így indítva el a mesélést – minden darabnak megvan a maga története…)

Ütköző galaxisok, és egyéb apróságok

Különleges, vadonatúj program csillagászatról, csillagképekről és az ég legendáiról! Vetítéssel együtt. Egy projektor és a Stellarium számítógépes program segítségével az osztályterembe varázsoljuk a csillagos eget! Így a diákok láthatják is, amiről mesélek, és megtanulhatnak tájékozódni az éjszakai égbolton. Különleges élmény minden résztvevő számára!

A program hossza: 2×45 perc (nem érdemes egy tanórába sűríteni; iskolán kívüli előadásokon 1 órás szokott lenni)

Ajánlott korosztály: gimnázium

Pisloncok és bujdosók

Az előző program párja: ezúttal nem csillagképekről, hanem bolygókról és naprendszerekről lesz szó! Olyan érdekes témák kerülnek szóba, mint például: milyennek képzelték a földönkívülieket kétszáz évvel ezelőtt? Milyen tájak léteznek más bolygókon? Hogy néznek ki távoli galaxisok? Hogyan fedezték fel a naprendszer holdjait és bolygóit?

A program hossza: 45 vagy 2×45 perc

Ajánlott korosztály: gimnázium

Ének, zene

Zenészek és énekesek

Az összeválogatott legendák, mítoszok és kevésbé fenséges, de ugyanolyan szórakoztató történetek a dal és a zene értékeiről szólnak. Néha a zene varázslat, máskor egy mesemondó segédeszköze; megkerüli a világot, kapcsolatot teremt ember és képzelet között. A történetek legendás dalnokokról, különleges dallamokról, a hangszerek születéséről és mesévé vált versenyekről szólnak. Céljuk, hogy megmutassák, milyen fontos szerepet játszik a zene az emberek életében az idők kezdete óta. És a hangulat kedvéért ezúttal a mesemondó is zenével és dallal érkezik… (Ez a program a Néprjazi Múzeum Síppal, dobbal, dzsidzseriduval c. hangszerkiállítására készült)

Rajz és művészettörténet

Képírók

Rajzolók, festők, képekkel mesélő mesemondók; varázslatos festékek, mágikus ecsetek, életre kelő vonalak… ez a csokor a mesemondó ajándéka azoknak, akik egy másfajta művészetet használnak a világ kiszínezésére. Szó esik majd mitikus művészekről és valós történelmi személyekről, ma is megcsodálható dolgokról és rég elveszett műalkotásokról, és arról, hogyan is fogalmazták meg az emberek a művészet lényegét a meséken keresztül…

A marcipánból formázott királyfi – mesék szobrokról, szobrászokról

A szobrászat, a faragás, az élőhöz hasonló test megformálása magával ragadja az emberek képzeletét; a világ meséi tele vannak különleges szobrokkal, kővé dermedt hősökkel vagy bolondokkal, legendás műalkotásokkal… és a készítőikhez legalább annyi hihetetlen történet tartozik, mint bármelyik szoborhoz. A mesék segítségével bepillanthatunk a sok száz évvel ezelőtt élt szobrászok műhelyeibe.

Tornyok, várak, legendák

Híres épületek ismeretlen történetei, katedrálisok zugaiban rejtőző titkok, tornyokba épített várlegendák – minden templomnak, kastélynak, háznak és falnak megvan a maga története. Ebben a mesecsokorban híres, hírhedt vagy érdekes épületek, helyek történetével ismerkedhet meg a hallgató; legendák, mítoszok és valós történelmi események alkotják  a gyűjtemény magját.

Idegen nyelvek (angol, spanyol)

Stories in English

There is no easier or more effective way of learning a language than listening to and telling stories. Short, interesting tales help the students improve their listening skills, their vocabulary and their knowledge of the culture of English-speaking countries. Storytelling as a profession was re-born in the U.S. in the 1970’s, now known in the whole world as the “American storytelling revival”; tellers like me choose their stories from a multicultural background, and work on them till they are ready to be told and fun to listen to. They also use audience participation, which helps English-learners to take part in the telling, alternate the storyline, and keep their attention focused till the very end. The stories chosen for these sessions are short, interesting and they have all their original values besides learning the language. Most of them are „served with a twist” – watch out for the ending!

Bilingual telling – Mesék két nyelven

Bilingual telling is a special way of presenting a story: it uses two languages simultaneously. Két alapvető módja van: az egyik során a mesemondó csak szavakat, kifejezéseket épít be a történetbe az adott idegen nyelvből, a másik során viszont a mese egésze elhangzik mindkét verzióban, mondatonként vagy szakaszonként váltakozva. It can be part of foreign language lessons, for it combines the fun of storytelling with many useful words and phrases – but it can be only an interesting storytelling event with some foreign words and rhymes to learn.

Én magam a kétnyelvű mesemondásnak négy fajtáját ajánlom most az iskolák (és főképp a nyelvtanárok) figyelmébe:

  1. Mesemondás magyarul és angolul (Magyar anyanyelvű diákoknak)
  2. Mesemondás magyarul és spanyolul (Magyar anyanyelvű diákoknak)
  3. Storytelling in English and Hungarian (For native English speakers, or students who are fluent in English and are not native Hungarian speakers)
  4. Storytelling in English and Spanish (For native English speakers, or students who speak English well – even as part of an English lesson)

Hogy miért hasznos a kétnyelvű mesemondás? Azt hiszem, a nyelvórákon belül való használhatóságát nem kell különösebben ecsetelnem. Olyan nyelvek esetében pedig, amit a diákok nem tanulnak: it presents some basic words and phrases in the chosen language, and maybe makes the students interested in learning that as a second language, which is most important in the modern world. Ennek segítségével a diákok nyitottabbak lesznek, fejlődnek a kommunikációs képességeik, és meg mernek szólalni idegen nyelven (ami sajnos gyakran a nyelvoktatás egyik fő hiányossága).

In addition, as the stories are chosen from the background of the new language, it also shows something about the cultures using that particular language, and makes the students aware of the amazing diversity of our World.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>