Múzeumoknak

A 2017-2018-ra készült új múzeumi programokat bemutató brossúra innen letölthető!

MIÉRT HASZNOS A MESEMONDÁS EGY MÚZEUMBAN?

1. A történetek közelebb hozzák a látottakat a látogatókhoz, segítenek feldolgozni a hozzájuk kapcsolódó információkat, és beilleszteni őket az egyén tudásanyagába. A meséken belül kapott ismeretek könnyebben felidézhetők.

2. A történetek keretet képeznek, amibe egy adott kiállítási tárgy illeszkedik. Bemutatják a kort, a helyet, bepillantást engednek egy eszköz használatába, egy embercsoport mindennapjaiba, vagy akár valamilyen természetes környezet változatosságába.

3. A mesemondás közvetlen, folyamatos kapcsolatot tart fenn a hallgatósággal, és az ő érdeklődésük szerint alakul. 

4. Főleg gyerekek számára a történetmondó alkalmak barátságosabbá teszik a múzeumi környezetet, segítenek eligazodni benne, és további látogatásokra, utánanézésre, és mindenekelőtt kérdezésre ösztönzik a hallgatóságot.

5. A múzeumi történetmondó alkalmak változatos és tartalmas szórakozást jelentenek minden látogató számára.

A Tarkabarka Hölgy eddigi múzeumi fellépései: Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Aquincumi Múzeum, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Ludwig Múzeum, Nagytétényi Kastélymúzeum, Damjanich János Múzeum (Szolnok)

MESECSOKROK MÚZEUMOK RÉSZÉRE

Furcsa emberek a föld alól – mit csinál egy régész és mit nem? 

A régészettel, a régészet hőskorával foglalkozó történetek, a nagy felfedezések kalandjai, titokzatos leletek és újra felfedezett legendák… mindez azért kerül elmesélésre, hogy a hallgatók megtudják, mit is csinál valójában egy régész, és hogy a rablók elől való menekülés nélkül is vannak a szakmában kalandok és meglepetések.

(A Tarkabarka Hölgy végzettségére nézve régész, így bepillantást enged a szakma kulisszatitkaiba is)

Laurin király rózsakertje: Kincses legendák a föld mélyéből

Hogyan kerülnek egyes dolgok a föld alá, és mitől teremnek kincsek a hegyek gyomrában? Zalka Csenge Virág, diplomás régész és mesemondó, olyan történeteket gyűjt csokorba, melyek titokzatos óriások csontjairól, özönvíz előtt eltemetett kincsekről, hegyoldalak különös színeiről, törpék lakta barlangokról, és egyéb régészeti, természeti csodákról regélnek.

Jupiter és a méhecske: Történetek az antik világból

Kevéssé ismert mítoszok, mondák, és mesék az ókori görög és római hagyományból, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Aesopus története a cinizmus istenéről; Szamoszatai Lukianosz kalandos beszámolója az első holdraszállásról; Akhilleusz sarkának (és természetfeletti gyorsaságának) igaz története. A mesemondó ajkán életre kel az ókor emberének mesekincse, humora, és képzelőereje. (Igény szerint a mesemondó korhű római ruhában lép fel)

Hősök ideje: Válogatás a kaukázusi nartok legendáiból

A nart mondák kiemelt helyet érdemelnek a világ örökségében. Gyökereik a szarmata-alán időkig nyúlnak vissza; sok közös vonásuk van nem csak a klasszikus mitológiával, de a magyar népmesékkel is. Színes, izgalmas világukban találkozhatunk acélbajszú vitézekkel, harcos és bölcs asszonyokkal, természetfeletti bajkeverőkkel, és sok más felejthetetlen alakkal. (Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2015-ös Régészet Napja alkalmából.)

DSC_1977A griffmadarak kincse: Sztyeppei nomád legendák kicsiknek

Mesék és mondák, melyek a sztyeppei népek legősibb, legszínesebb hiedelmeit hordozzák magukban. Aranyat őrző griffek, szélnél is sebesebb táltosok, víz alatt nevelt királyfiak, csillagokig növekvő fák – kalandozás a Kárpát-medence mesevilágában ég és föld között!(Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2017-es Régészet Napjára)

Lábnyomok a Hadak Útján: Sztyeppei nomád legendák felnőtteknek

Sztyeppei nomád regék és mondák Isten kardjától a magyarok nyilaiig. Krónikák, legendák, és népi hagyományok nyomán életre hívott történetek, melyek bemutatják a honfoglaló magyarok világát – és azokét a vándorló, kalandozó népekét is, akik előttünk és utánunk érkeztek a Kárpát-medencébe. (Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2017-es Régészet Napjára)

20160527_151945A tűzokádó lovag: Germán népek legendái

Izgalmas válogatás gepida, langobárd, és keleti gót mondákból. Egy titokzatos bűntény Bizáncban; egy elrabolt menyasszony Ravennában; óriások, sárkányok, föld alatti törpe birodalmak… Életre kelnek a kora középkori krónikák és a legendás Veronai Detre kalandjai, melyek a Gyűrűk Urát túlszárnyaló fantasztikus világba repítik a közönséget. (Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2016-os Régészet Napjára)

Aranyecset és kősárkány: Művészek és művészetek legendái

Az alkotó tehetség évezredek óta lenyűgözi az embereket. Ebbe a mesecsokorba olyan legendák, mesék, és igaz történetek tartoznak, melyek festőkről, szobrászokról, szövőmesterekről, és egyéb művészekről szólnak – és egyben felfedik azt is, milyen fontos, olykor megváltó helye van az emberiség életében a művészetnek, a kezdetek kezdete óta.

A beszélő dob és a varázscsengők: Történetek a zene hatalmáról 

Ezek a legendák, mítoszok és mesék a dal és a zene értékeiről szólnak. A zene varázslat; megkerüli a világot, kapcsolatot teremt ember és képzelet között. A történetek legendás dalnokokról, különleges dallamokról, a hangszerek születéséről és mesévé vált versenyekről szólnak. Céljuk, hogy megmutassák, milyen fontos szerepet játszik a zene az emberek életében az idők kezdete óta. (Ez a program a Néprajzi Múzeum Síppal, dobbal, dzsidzseriduval c. hangszerkiállítására készült)

A Tűz és a Víz háborúja: Az Újvilág régi meséi 

A közép- és dél-amerikai indián kultúrák mesekincséből válogattam ezt a csokrot – maya, azték és inka történetek, legendák alkotják a magját. Az ősidőktől a hódításig, a világ teremtése, a vízözön, az istenek, a hősök és az állatszellemek mind részesei a nagy mesefolyamnak, mely csodával határos módon megmaradt az utókor számára, és most már a világ összes gyermekéhez – és a felnőttekhez is szól… (Ez a program a Szépművészeti Múzeum 2007-es inka kiállítására készült)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!