Múzeumoknak

MIÉRT HASZNOS A MESEMONDÁS EGY MÚZEUMBAN?

1. A történetek közelebb hozzák a látottakat a látogatókhoz, segítenek feldolgozni a hozzájuk kapcsolódó információkat, és beilleszteni őket az egyén tudásanyagába. A meséken belül kapott ismeretek könnyebben felidézhetők és hasznosíthatók.

2. A történetek keretet képeznek, amibe egy adott kiállítási tárgy illeszkedik. Bemutatják a kort, a helyet, bepillantást engednek egy eszköz használatába, egy embercsoport mindennapjaiba, vagy akár valamilyen természetes környezet változatosságába. Ezekkel a háttérismeretekkel együtt a látogatók jobban megértik a kiállítás jelentőségét.

3. A mesemondás közvetlen, folyamatos kapcsolatot tart fenn a hallgatósággal, és az ő érdeklődésük szerint alakul. Nem pótolja az idegenvezetést, csak kiegészíti.

4. Főleg gyerekek számára a történetmondó alkalmak barátságosabbá teszik a múzeumi környezetet, segítenek eligazodni benne, és további látogatásokra, utánanézésre, és mindenekelőtt kérdezésre ösztönzik a hallgatóságot, ami előfeltétele annak, hogy egy múzeumlátogatás során a lehető legtöbbet tanulják.

5. A múzeumi történetmondó alkalmak változatos és tartalmas szórakozást jelentenek minden látogató számára.

A Tarkabarka Hölgy eddigi múzeumi fellépései:

Szépművészeti Múzeum (Budapest)

Néprajzi Múzeum (Budapest)

Aquincumi Múzeum (Budapest)

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum (Budapest)

Ludwig Múzeum (Budapest)

MESECSOKROK MÚZEUMOK RÉSZÉRE

Furcsa emberek a föld alól – mit csinál egy régész és mit nem? (Történelem, régészet)

A régészettel, a régészet hőskorával foglalkozó történetek, a nagy felfedezések kalandjai, titokzatos leletek és újra felfedezett legendák… mindez azért kerül elmesélésre, hogy a hallgatók megtudják, mit is csinál valójában egy régész, és hogy a rablók elől való menekülés nélkül is vannak a szakmában kalandok és meglepetések. (A Tarkabarka Hölgy végzettségére nézve régész, így bepillantást enged a szakma kulisszatitkaiba is)

Minden út Rómába… (Történelem, régészet)

… és minden út Rómából. Császárok és hadvezérek történetei, költők, mítoszok, épületek – kevés város van úgy telve történetekkel, mint Róma. A provinciákról már nem is beszélve. Mert hogy ebben a csokorban onnan is vannak történetek, a birodalmat körülvevő barbár népek legendáitól fényes győzelmek és csúfos vereségek beszámolóiig – meg néhány kósza, ősrégi pletyka… (A történeteket egy, a Tarkabarka Hölgyhöz megtévesztésig hasonlító római úrinő mondja el, korhű római viseletben, melyről szintén esik majd néhány szó)

A marcipánból formázott királyfi – mesék szobrokról, szobrászokról (Művészettörténet)

A szobrászat, a faragás, az élőhöz hasonló test megformálása magával ragadja az emberek képzeletét; a világ meséi tele vannak különleges szobrokkal, kővé dermedt hősökkel vagy bolondokkal, legendás műalkotásokkal… és a készítőikhez legalább annyi hihetetlen történet tartozik, mint bármelyik szoborhoz. A mesék segítségével bepillanthatunk a sok száz évvel ezelőtt élt szobrászok műhelyeibe.

Képírók (Művészettörténet)

Rajzolók, festők, képekkel mesélő mesemondók; varázslatos festékek, mágikus ecsetek, életre kelő vonalak… ez a csokor a mesemondó ajándéka azoknak, akik egy másfajta művészetet használnak a világ kiszínezésére. Szó esik majd mitikus művészekről és valós történelmi személyekről, ma is megcsodálható dolgokról és rég elveszett műalkotásokról, és arról, hogyan is fogalmazták meg az emberek a művészet lényegét a meséken keresztül…

Egyet innen, egyet onnan (Néprajz)

Útjaim során, mesék nyomát követve sokszor találtam szembe magam más népek történeteivel, melyek a megtévesztésig hasonlítottak egy-egy magyar népmesére. Ezeket gyűjtöttem hát össze egy csokorba, párosával, hogy megmutassam, milyen hasonlóak vagyunk, és milyen különbözők…

Zenészek és énekesek (Néprajz)

Az összeválogatott legendák, mítoszok és kevésbé fenséges, de ugyanolyan szórakoztató történetek a dal és a zene értékeiről szólnak. Néha a zene varázslat, máskor egy mesemondó segédeszköze; megkerüli a világot, kapcsolatot teremt ember és képzelet között. A történetek legendás dalnokokról, különleges dallamokról, a hangszerek születéséről és mesévé vált versenyekről szólnak. Céljuk, hogy megmutassák, milyen fontos szerepet játszik a zene az emberek életében az idők kezdete óta. (Ez a program a Néprajzi Múzeum Síppal, dobbal, dzsidzseriduval c. hangszerkiállítására készült)

Az Újvilág régi meséi (Néprajz, művészettörténet, régészet)

A közép- és dél-amerikai indián kultúrák mesekincséből válogattam ezt a csokrot – maya, azték és inka történetek, legendák alkotják a magját. Az ősidőktől a hódításig, a világ teremtése, a vízözön, az istenek, a hősök és az állatszellemek mind részesei a nagy mesefolyamnak, mely csodával határos módon megmaradt az utókor számára, és most már a világ összes gyermekéhez – és a felnőttekhez is szól… (Ez a program a Szépművészeti Múzeum 2007-es inka kiállítására készült)

Emberré változó állatok, állattá változó emberek (Természettudomány)

Ebben a csokorban olyan mesék vannak, melyekben emberek állatokká, állatok emberekké változnak, és új alakjukban különös kalandokat élnek át, messzi tájakat járnak be, hogy a történet végén levonják a tanulságot a természet törvényeiről… megtanulhatjuk továbbá, hogyan lehet felismerni az embernek álcázott állatokat, mitől változik valaki cápává vagy oroszlánná, és hogyan működik a varázslat, ami a végén mindent jóra fordít… (Az alakváltókról szóló történetek rengeteg elemet hordoznak magukban az egyes állatok élőhelyéről, viselkedéséről és jellegzetes tulajdonságairól – elődeink ilyen mesékbe sűrítették mindazt, amit az őket körülvevő világból megfigyeltek. Mivel ez a világ minden tájára és minden természeti környezetére érvényes, a mesecsokor a legszélesebb skálát mutatja be a hallgatóknak Földünk élővilágából…)

Égig érő fák, földalatti virágok – a növények legendáiból (Természettudomány)

Ahány fa, bokor, virág vagy gaz nő a Föld óriási kertjében – legalább annyi mítosz, legenda és mese szól róluk. Elmondom neked, hogyan születtek (és hogy kik voltak azelőtt) és mi jót vagy rosszat tettek az emberekkel. A szomorúfűz, a tavirózsa, a borostyán meséje mellett pedig hallhatsz néhány távoli földeken élő, különleges növényről is… valamint (csak a példa kedvéért): virágsárkányokról, suttogó erdőkről, szőlőlányokról, vándorló fákról, álomgyümölcsökről és az ugráló gazról is… Még azt is elárulom, miért ér égig az égig érő fa.

Ékkövek, drágakövek, kövek – népmesék kincsekről és barlangokról (Természettudomány)

Csillogó kincsek, legendás ékszerek, elvarázsolt drágakövek… kit ne kápráztatna el a színük, a fényük és a történetük? Az emberek legendákat költöttek mindenhez, ami szép és különleges; a föld kincseivel sincs ez másképp. Ha pedig a drágakövek színtelen testvéreire gondolunk, akkor eszünkbe jutnak a barlangok, a föld alatti paloták… és a szikla, amely sok száz évvel ezelőtt elhozta a meséket az embereknek. Hogy hogyan? Elmeséljem?… (A mesecsokorhoz egy másik mesemondó kincsesláda is tartozik – ásványok és egyéb érdekes kövek vannak benne. A hallgatók turkálhatnak közöttük, és tetszés szerint húzhatnak egyet, így indítva el a mesélést – minden darabnak megvan a maga története…)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>