Régész végzettségemnek köszönhetően mindig is közel álltak a szívemhez a múzeumok és a múzeumi tárgyakat életre keltő mesélések. Az évek folyamán több fellépés-sorozatom is volt – rendszeresen mesélek az Aquincumi Múzeum rendezvényein, az ELTE Természettudományi Múzeum ásványtárában, és a Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményében is tartottam előadásokat gyerekeknek különböző témákban az őskortól a középkorig.
Miért hasznos a mesemondás egy múzeumban?
1. A történetek közelebb hozzák a látottakat a látogatókhoz, segítenek feldolgozni a hozzájuk kapcsolódó információkat, és beilleszteni őket az egyén tudásanyagába. A meséken belül kapott ismeretek könnyebben felidézhetők.
2. A történetek keretet képeznek, amibe egy adott kiállítási tárgy illeszkedik. Bemutatják a kort, a helyet, bepillantást engednek egy eszköz használatába, egy embercsoport mindennapjaiba, vagy akár valamilyen természetes környezet változatosságába.
3. A mesemondás közvetlen, folyamatos kapcsolatot tart fenn a hallgatósággal, és az ő érdeklődésük szerint alakul.
4. Főleg gyerekek számára a történetmondó alkalmak barátságosabbá teszik a múzeumi környezetet, segítenek eligazodni benne, és további látogatásokra, utánanézésre, és mindenekelőtt kérdezésre ösztönzik a hallgatóságot.
5. A múzeumi történetmondó alkalmak változatos és tartalmas szórakozást jelentenek minden látogató számára.
A Tarkabarka Hölgy múzeumi fellépései: Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Aquincumi Múzeum, ELTE Természettudományi Múzeum, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Ludwig Múzeum, Nagytétényi Kastélymúzeum, Damjanich János Múzeum (Szolnok), Tiszazugi Földrajzi Múzeum (Tiszaföldvár), és mások
Tematikus programok rendelése
Mindig azok a legjobb múzeumi fellépések, amikor egy állandó vagy időszaki kiállítás témájához illeszkedő meséket válogatok össze. Bármilyen témához szívesen készítek mesemondó programot akár gyerekek, akár felnőttek, akár vegyes közönség részére, igény szerint egy-két hét alatt is. Minden érdeklődést, ötletet szívesen fogadok!
Alább néhány példát mutatok korábban megvalósult múzeumi programokra.
MESECSOKROK MÚZEUMOK RÉSZÉRE
Laurin király rózsakertje: Kincses legendák a föld mélyéből
Hogyan kerülnek egyes dolgok a föld alá, és mitől teremnek kincsek a hegyek gyomrában? Zalka Csenge Virág, diplomás régész és mesemondó, olyan történeteket gyűjt csokorba, melyek titokzatos óriások csontjairól, özönvíz előtt eltemetett kincsekről, hegyoldalak különös színeiről, törpék lakta barlangokról, és egyéb régészeti, természeti csodákról regélnek.
Jupiter és a méhecske: Görög-római mítoszok gyerekeknek
Kevéssé ismert mítoszok, mondák, és mesék az ókori görög és római hagyományból. Aesopus története a cinizmus istenéről; Héraklész harca egy tengeri szörnnyel; Akhilleusz sarkának (és természetfeletti gyorsaságának) igaz története. A mesemondó ajkán életre kel az ókor emberének mesekincse, humora, és képzelőereje. (Igény szerint a mesemondó római ruhában lép fel)
A Néma Istennő: Elfeledett görög-római mítoszok
Kamaszoknak és felnőtteknek szóló előadás olyan mítoszokból, amelyek ritkán kerülnek bele a népszerű gyűjteményekbe. Minden történet mögött alapos kutatómunka zajlik, mely izgalmas részleteket tár fel a mitológiáról régészeti leletek, ókori műalkotások, és papirusztöredékek segítségével. (Az előadás a 2024-ben megjelent, felnőtteknek szóló mítoszgyűjteményemen alapul.)
Hősök ideje: Válogatás a kaukázusi nartok legendáiból
A nart mondák kiemelt helyet érdemelnek a világ örökségében. Gyökereik a szarmata-alán időkig nyúlnak vissza; sok közös vonásuk van nem csak a klasszikus mitológiával, de a magyar népmesékkel is. Színes, izgalmas világukban találkozhatunk acélbajszú vitézekkel, harcos és bölcs asszonyokkal, természetfeletti bajkeverőkkel, és sok más felejthetetlen alakkal. (Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2015-ös Régészet Napja alkalmából.)
A tűzokádó lovag: Germán népek legendái
Izgalmas válogatás gepida, langobárd, és keleti gót mondákból. Egy titokzatos bűntény Bizáncban; egy elrabolt menyasszony Ravennában; óriások, sárkányok, föld alatti törpe birodalmak… Életre kelnek a kora középkori krónikák és a legendás Veronai Detre kalandjai, melyek a Gyűrűk Urát túlszárnyaló fantasztikus világba repítik a közönséget. (Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2016-os Régészet Napjára)
A griffmadarak kincse: Sztyeppei nomád legendák
Mesék és mondák, melyek a sztyeppei népek legősibb, legszínesebb hiedelmeit hordozzák magukban. Aranyat őrző griffek, szélnél is sebesebb táltosok, víz alatt nevelt királyfiak, csillagokig növekvő fák – kalandozás a Kárpát-medence mesevilágában ég és föld között! (Ez a mesecsokor a szolnoki Damjanich János múzeum kérésére készült a 2017-es Régészet Napjára)
A beszélő dob és a varázscsengők: Történetek a zene hatalmáról
Ezek a legendák, mítoszok és mesék a dal és a zene értékeiről szólnak. A zene varázslat; megkerüli a világot, kapcsolatot teremt ember és képzelet között. A történetek legendás dalnokokról, különleges dallamokról, a hangszerek születéséről és mesévé vált versenyekről szólnak. Céljuk, hogy megmutassák, milyen fontos szerepet játszik a zene az emberek életében az idők kezdete óta. (Ez a program a Néprajzi Múzeum Síppal, dobbal, dzsidzseriduval c. 2006-os hangszerkiállítására készült)